Remek, vissza a régi kerékvágásba. Grat magamnak, hogy az első napon sikerült nyüffenteni, de baromira nem vártam ezt a hetet, nem csak azért, mert vége a szünetnek és vele együtt a jól megérdemelt (:P) pihenésnek is, hanem, mert vészesen közeledik a félév vége és csak úgy, mint mindig, most is rendes durva a káosz. A héten hatalmas hajtás lenne, ha nem lennének, olyan töketlenek bénák a tanárok. Ugyebár ők is el vannak úszva, a 2 hónapos dolgozatokon csücsülnek még mindig.

Az már egy másik dolog, hogy a helyükben én is ezt tenném. De most hadd hagyjam meg magamnak ezt a kis élvezetet, hogy mást hibáztathatok.

És végül, hogy ne csak panaszkodjak, mindig van valaki akinek szarabb: