Jé és Ká unatkozott. Eszükbe ötlött a ganajtúró bogár. Egy dolog, ami még nem került szóba. Tökéletes téma egy laza, vasárnap esti baráti beszélgetéshez.

Ká nem tudja, vajon a nevezetes állat túrja csak vagy eszi is. Izgalmas kérdés. Jé szerint jobb ízlése lehet ennek a bogárnak, vállalja a kockázatot, fogadást köt. Ká az ellenkezőjét feltételezi, nyomozást kezdeményez.

ÉS Ká nyer!

A ganajtúró bogár hím tagja, finoman szólva a trágyadombról szerzi a táplálékot. S ha sikerül a megfelelő mennyiséget összegyűjteni, akkor jöhet a kemény munka, kezdődhet a golyókészítés. Biztos, ezek a bogarak is azt vallják, hogy aki nem dolgozik, ne is egyik. Na, azt nem mondom, hogy igazuk van, de első a család, és arról viszont gondoskodni kell. Ha elkészült a golyó, a hím majdnem hogy csak fejre áll, és a középső valamint hátsó lábaival görgetni kezdi a táplálékot. Nem, nem előre, hanem a könnyebbség kedvért hátra felé veszi az útirányt, és meg sem áll a célig. A cél pedig a trágyadombhoz közeli terület, ahol következik a munka újabb fázisa. Egy több deciméter mély gödröt ás, amelybe majd elhelyezi a táplálékforrást. Azért van erre szükség, mert így tovább megőrzi a golyócska a nedvességtartalmát. Közben a nőstény példány sem lazsál, felkucorodik a golyócskára, hogy majd azzal együtt guruljon le a járatba. A hím pedig követi őt, és együtt fogyasztják el a kemény munka gyümölcsét.